Az Önkormányzata a TPEA/2009/21. azonosítószámú pályázat keretében az alternatív energiaforrás kihasználás lehetőségeit tárta fel Ópusztaszer településen megvalósíthatósági tanulmány keretében, melyben kiemelt hangsúlyt kapott a geotermikus energia, mint potenciális energiaforrás. Az elhatározás alapja az, hogy egyre inkább felismert körülmény az, hogy a gáz és kőolaj energiahordozókra - fosszilis energiahordozók - alapozott ellátás több problémával küszködik. Ennek egyik tényezője az energiahordozók folyamatos áremelkedése, a következményeként jelentkező környezeti ártalmak, és talán nem mellékesen az sem, hogy a település hőenergia-ellátásának biztonságát hosszútávra megteremtsék. Napjainkban a település hőenergia-ellátását zömében földgáz eltüzelésére alapozzák. Ugyanakkor a legutóbbi években egyre több információ és eljárás lát napvilágot más, egyre korszerűbb, helyileg is hozzáférhető energianyerési lehetőségekről. Ezeknek a lehetőségeknek a számbavételére és elemzésére kérte fel az Ópusztaszer Község Önkormányzat az Ivánkovits Mérnöki Iroda Kft.-t. Megbízta, hogy egy előzetes tanulmányban foglalja össze az ezzel kapcsolatos körülményeket. A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy az Önkormányzatot döntési helyzetbe hozza annak érdekében, hogy a különféle központi, illetve EU támogatásra kiírt pályázatok lehetőségét kihasználva, intézményeik hőellátását a legalkalmasabbnak ígérkező alternatív energiahordozóra épülő projektre alapozzanak a jövőben. Ópusztaszer Önkormányzata megfontolás tárgyává tette, hogy intézményeinek hőenergia ellátását megújuló energiahordozókra alapozza. Ennek érdekében egy döntés előkészítő tanulmány elkészítését rendelte meg. A megújuló energia felhasználás gondolata megalapozott, mert a település adottságai ebben a vonatkozásban közismerten jók. A térség mezőgazdasági területei alkalmasak lehetnek energiatermeléshez felhasználható biomassza megtermelésére. Ugyanakkor nincs iparszerű állattartás, feldolgozás, aminek hulladékai, melléktermékei alapanyagául szolgálhatnának a biomasszából történő korszerű hőtermelésnek. A település Magyarország déli részén található, ahol európai viszonylatban is kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, ezért érdemes megfontolni a napenergia-hasznosítás lehetőségét. A legfőbb érve a település vezetőinek a megújuló energiaforrások felhasználásának vizsgálat tárgyává tétele mellett az, hogy a Dél-alföldi régió geológiai adottságai kiválóak a termálenergia felhasználásához. A tágabb környezetben számos termálkutat üzemeltetnek laképületek, kertészeti üvegházak, fóliasátrak fűtésére. Ilyen rendszerek a településen is működnek. A szél és vízenergia felhasználásának feltételei kevéssé reménykeltők. Az adottságokra épülő lehetőségek elemzése az alábbi következtetéseket eredményezték. A biomassza közvetlen eltüzelésével előállított hőenergia termelés járható út lehet. Előny a mezőgazdasági területek közelsége. Sajnálatos azonban, hogy nincs szervezett, céltudatos energianövény termelés és feldolgozás a környéken. A korszerű biomasszatüzelő berendezésekhez kellő módon előkészített alapanyag kell. A helyi feldolgozás hiányában az alkalmas alapanyagot meg kell vásárolni, ami megdrágítja az energia előállítást. Hátránya az eljárásnak az is, hogy az új tüzelőberendezések és az alapanyag-tárolók hely igénye jelentős. A szétszórt kisebb-nagyobb intézmények berendezésekkel történő ellátása elaprózott. A rendszer üzemeltetése felügyeletet igényel. A növényi és állati biomassza együttes felhasználásával előállított biogáz-üzem a község területére történő telepítésének feltételei nem adottak. A környéken nincs számottevő állati hulladék, amely szükséges lenne a biogáz-üzem optimális üzemeltetéséhez. Biogáz-üzemet működtetni kapcsolt hő- és elektromos áram előállításával érdemes. Ez méreteiben, kapacitásában nagyobb rendszert feltételez. A felügyelethez képzett szakszemélyzet szükséges. A hatékonyság megkövetelné, hogy a rendszer fűtési idényen kívül is üzemeljen, ami felveti a fűtési idényen kívüli hőhasznosítás szükségességének kérdését. A beruházási, üzemeltetési költségek magasak, a megtérülési ráta a mai hazai viszonyok között bizonytalan. A napenergia felhasználásának lehetősége a kedvező adottságok ellenére korlátozottak. Napkollektorokkal épületeket önállóan fűteni nem lehet. A napfényenergiát kombinálva más hőellátással kiegészítőként használati melegvízellátásra célszerű használni. Különösen megfontolandó ez a Pszichiátriai Intézet esetében. Az önkormányzati intézmények fűtésére legkézenfekvőbbnek a termálvíz hasznosítása adódik. A termálvíz felhasználására a település környéke kiemelkedően kedvező feltételekkel rendelkezik. Mintegy 2000 m mélyre lemélyített termelő és visszasajtoló kútpár várhatóan alkalmas környezetkímélő módon annyi hőenergiát szolgáltatni, amely ellátni képes az intézmények fűtését, használati melegvíz igényét. Valószínűleg lehetőség nyílik a komplex hasznosítás elvének érvényesítésével más fogyasztók bekapcsolására is. A termálvizes rendszer várhatóan nagyobb átalakítás nélkül csatlakoztatható a meglévő rendszerekre. A geotermikus energia visszasajtolással történő hasznosítása környezetvédelmi szempontból "tiszta" energiatermelés. Környezetterhelés gyakorlatilag nincs, a vízkészletek mennyiség és minőség megőrzésének elve nem sérül. A rendszer felügyeletet alig igényel, üzemeltetési költségei alacsonyak. Az "energiáért" kizárólag bányajáradékot és a villamos berendezések fogyasztása révén felmerülő áramszámla terheli az üzemeltetőt. Természetesen karbantartási költségek is felmerülnek. A termálenergiával történő fűtésre való áttérés beruházási költségei tapasztalatok szerint 8-10 év alatt megtérülnek. Nem utolsó szempont az sem, hogy a termálvizes fűtési rendszer sikeres üzemeltetése generálhat más a település szempontjából előnyös előremutató tevékenységeket is. |
Ópusztaszer településen az Önkormányzat sikeresen pályázott a 2007. és 2008. évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszerében az "Ópusztaszer-Pusztaszer összekötő út kiépítése" (DAOP-3.1.1/B-2007-0070.), valamint a "Közösségi közlekedés fejlesztése Ópusztaszeren" (DAOP-3.2.1-2008-0018.) című projektekre, mindkettő a 2009. évben valósult meg. A projektek átadására ünnepélyes keretek között 2009.10.21-én került sor. A 7525 m hosszú Ópusztaszer és Pusztaszer településeket összekötő út megépítésével több mint 50 éves álma vált valóra a térségben élőknek, mely a helyi úthálózat kiemelt része. A közösségi közlekedés fejlesztése keretében 24 db autóbusz megállóhely teljes körű kialakítása valósult meg leállósávval, buszvárókkal, valamint a buszvárók megvilágításához napelem rendszer kialakításával, mely kiemelten hozzájárul a település képhez mind színvonalában, mind esztétikuméban.
|
Ópusztaszer Község Önkormányzata sikeresen lezárta az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Dél-Alföldi Regionális Operatív Program támogatási rendszerében megvalósult "Ópusztaszer - Pusztaszer összekötő út kiépítése" (DAOP-3.1.1/B-2007-0070.), valamint "Közösségi közlekedés fejlesztése Ópusztaszeren" (DAOP-3.2.1-2008-0018.) elnevezésű projekteket, melyek ünnepélyes átadására 2009.10.21-én 11.00 órakor az Ópusztaszeri Körforgalomnál kerül sor. A Záró eseményen beszédet mond: Kozma József (DARFT ügyvezető igazgatója, országgyűlési képviselő), Nagy Sándor (Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő), Vincze László (országgyűlési képviselő) és Bedő Tamás (országgyűlési képviselő).
|